Szeretnék ismételten bocsánatot kérni, amiért az utóbbi időben nem szenteltem különösebben sok figyelmet a blogra. Annak idején, mikor megírtam ez első részt és mikor hivatalosan is kinyitottam egy oldalt a történetnek, még nem gondoltam bele, mennyire is nehéz lesz összehangolni mindezt az életemben a sulival. Elég intenzív időszakon vagyok túl, bár még mindig nem zárhattam le ezt a pörgős időszakot. Végzős vagyok a fősulin, a napokban kell leadnom a szakdolgozatom, emellett a magánéletem is hátráltat bizonyos dolgokban. S, bár minden egyes papírra vetett gondolat öröm és kikapcsolódást jelent a számomra, sokszor megfordult a fejemben, hogy abbahagyom az írást, hisz eléggé kevéske nekem a napi 24 óra. Leginkább miattatok döntöttem kis híján a toll letevése mellett, hisz gondolom nem tölt el boldogsággal az benneteket, hogy 2-3 hónaponként jelentkezek újabb résszel. Viszont lehet van köztetek olyan, aki szívesen olvassa még így is, hogy hosszabb időkre eltűnök. Nos,a blog bal oldalán legfelül indítottam egy szavazást, szeretném megtudni, hányan vagytok, akik még nem pártoltatok el mellőlem. Nektek csak egy gombnyomás a válaszadás, nekem viszont annál többet jelent!
A következő rész már gépelés alatt áll, a napokban fel fog kerülni. Hamarosan tervezek egy dizájn változtatást is és persze sok-sok részt tervezek még. Remélem sok szavazat fog érkezni, én pedig igyekszem visszarázódni a dolgokba és az igényeiteket kielégítő fejezetekkel érkezni!
Reny
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése